Ugrás a menühöz.Ugrás a keresődobozhoz.Ugrás a tartalomhoz.



Medugorje, 2006 júliusi zarándoklat


Oltalmazó két karodban:
Elcsendesül a lelkem.


Zenés zarándoklat a Szűzanyával.

MEDUGORJE, 2006. Július 10-15. A magvető közösség szervezésében

Lelki vezetők: Dr. Rumszauer Miklós atya (Kaposvár)

Vendég atyák: Gombos Tibor Bálint (Kőszeg), Németh József (Nagykanizsa)

A Medugorjei üzenetek szerint napjainkban a béke a legnagyobb jó, amelyet a hit, a megtérés, az ima és a böjt által valósíthatunk meg.

Beszámoló


2006. Július 10-én reggel 6 órakor indultunk el, három busz vitte a körülbelül 140 zarándokot. Leginkább 17-18 éves fiatalokból állt a kis csapat. Menetközben odafelé aki akarta bemutatkozhatott és elmondhatta, hogy miért jön el Medugorje-ba, mit vár tőle; hazafelé pedig megoszthatta a többiekkel, hogy ezt várta-e, az egésztől. Délután 18 órakor érkeztünk meg, elfoglaltuk a szállást. Négy házban szálltunk meg, minden reggel zenés ébresztőt kaptunk Memiéktől.


2 Megérkezés pillanata
3, 4 Ezt követően rózsafüzér imádkozáson vettünk részt egy szép templomnál
5 Misét is tartottak 19-20 óra között. A jelenés napja most volt 25 éves. Ez a kép egy kupola alatt van, a Szűzanyát ábrázolja. Mindig így jellemzik, hogy kis-fehér felhőcskén áll.

A jelenés mindig 1840-kor van. 25 évvel ezelőtt 6-an látták Szűz Máriát, sajnos egyikük azóta meghalt közülük.
16 Kedd reggel a jelenések kápolnájában magyar nyelvű misén vehettünk részt.
21 Lelki vezetők: Dr. Rumszauer Miklós atya Kaposvárról
22 A szemüveges: Németh József vendégatya Nagykanizsáról,

Jobb oldalt Gombos Tibor Bálint Kőszegről.
25 A szentcsalád a jelenések kápolnájában, körülötte gyönyörű, illatos virágok.
28 Olga volt a tolmácsunk, ő ott lakik, 5 gyermek boldog anyukája. Ivan az egyik látnok tartott nekünk egy fél órás előadást.
32 Gombos Tibor atya
33 Memi, a szervezőnk és Olga a tolmácsunk volt.
40-43 Szállásunkon bőséges reggelit kaptunk, ebédre leves és finom süteményt ehettünk, amit otthonról vittünk magunkkal. Érdekesség, hogy nem voltunk egyetlen olyan helyiségben sem, ahol ne lett volna kereszt a falon.
44 A drogosoknál egy Krisztust ábrázoló kép.
45 Ellátogattunk a Comunitá ’Cenacolo’-hoz, ami egy keresztény kis közösség.

A „Comunitá Cenacolo" egy olyan keresztény közösség amely befogadja az utat tévesztett, csalódott, reményvesztett fiatalokat, akik vágynak rá hogy megtalálják önmagukat, az élet értelmét és örömét. A közösség 1983-ban született Elvira Petrozzi nővér intuíciójából aki Istennek szentelte életét, a megtévedt és kábítószerfüggő fiatalok segítésében. Az ő székhelye Saluzzo-ban Olaszországban van. A közösség ma 28 házat számlál elszórva Olaszországban és a világban (Franciaország, Horvátország, Bosznia­-Hercegovina, Brazília, Ausztria, Dominikai Közt., Amerika, Mexico) és kb. 750 fiút és lányt fogad be. A közösség vágyik arra, hogy reménysugár legyen és tanúságot tegyen arról hogy nem a halálé az utolsó szó.

A fiatalok elé tárul egy egyszerű családias életstílus. Megajándékozva őket a barátság és a munka örömeivel, a hittel isten igéjében ki megtestesült Jézusban, meghalt és feltámadt értünk. Hisszük, hogy csak Jézusban ismerheti meg önmagát mélységeiben az ember. És senki nem képes újraalkotni remény és értelmét-vesztett életét, mint az Atya Isten aki teremtette. A mi erőnk a szeretetben rejlik, ez a szeretet Krisztus keresztje által születik. Amely visszaadja a holtak életét, a foglyok szabadságát, a vakok látását. Adjunk hálát az Úrnak, mert mindennapi részeseivé tesz az ő feltámadásának, mely erejéből visszatér a mosoly azok arcára, kik elveszettnek hitték minden reménységüket. A mi közösségünk nem egy terápia, hanem az élet iskolája. A kábítószer problémája a családban is gyökerezik. Mert ez utóbbinak van arra lehetősége, hogy megelőzze a problémát. Sokunk életéből hiányzott az igazi család, amely nevelése a beszélgetésen, a gyengédségen és a barátságon alapszik. Az a család, amely elutasítja Istent összeomlásra ítélt, mert úgy hiszik, hogy az élet valódi értékeit helyettesíteni tudják értéktelen dolgokkal, ez a fajta szeretet viszont melegágyát képzi a megbízhatatlanságnak és az azonnali birtoklási vágynak. Sokszor, amikor kiderül hogy a gyermek kábítószerfüggő, a félelem a rokonok, barátok, és a szomszédok rossz véleményétől eredményezi hogy a szülők fogadják el a legnehezebben. A családnak egymás hibáztatása nélkül meg kell találnia az egységet, és keresni valakit, egy helyet ahonnan segítséget tud kérni.

Amikor a szülők úgy döntenek, hogy gyermeküket a közösségbe hozzák, kérjük együttműködésüket a közösség szabályaival. Az első három látogatásra gyermek nélkül kell eljönniük, hisszük hogy a szülők lesznek azok, akik a legkonkrétabb segítséget tudják nyújtani gyermeküknek, megtenni az első lépéseket, ezért elengedhetetlen az ő bizalmuk és együttműködésük a közösséggel. Amikor a szülők tudomást szereznek a problémáról, bizonyos értelemben meg kell nehezíteni a gyermek helyzetét a jó érdekében. Elég a pénzből, nincs többé kilépés a házból és semmi telefon. Ha a gyermek ezt nem fogadja el a szülők kénytelenek kizárni a lakásból, ez az egyetlen módja annak, hogy átélje az utca valóságát. Magány, félelem, éhség, hideg, csak ilyen körülmények között szánhatja rá magát, hogy megváltozzon.

Eltartani egy drogozó fiatalt, aki nem akar változtatni az életén, annyit tesz, mintha hozzájárulnánk a halálához. A fiatal közösségbe lépése után ezt a magatartási formát kell folytatni, és ha a fiú úgy dönt, hogy elhagyja a közösséget: a családnak zárva kell tartania az ajtót, és gondoskodnia arról, hogy a fiú ne találjon más kényelmes megoldást pl. barátok, rokonoknál. Ha a fiút befogadják otthon, nem térhet vissza a közösségbe. Visszatérésről csak akkor lehet szó, ha már nem talál más menedéket. Ez a magatartás biztosíték a család hiteléről. Ugyanis a szülők bizalomhiányából származó gyengeségét a drogtól gondolataiban még mindig függő fiatal az első, aki kihasználja. Örülünk a szülők aktív segítségének, de pénzt nem várunk el. A szülők hasonló utat járhatnak be, mint a gyermekeik, heti találkozók segítségével. Életükben az imádságnak helyt adva kérjük megtérésüket és bizalmukat. A közösség célja hogy Jézus a Megváltó által újrateremtse a családokat.

A drog lehet halált hozó vagy megmentő kereszt. Mi szeretjük és hiszünk az életben, és hitünk szerint többet ér egy fiú mosolya (aki örül az életnek), mint a világ minden kincse. Ne gondoljátok, hogy egy fiatal mikor belép a közösségbe rögtön szükségét érzi az imádságnak. Kezdetben az imádkozást csak a közösség határozott javaslata motiválja, mert hisszük hogy naponta térdre ereszkedve, az imádságban szívünk meggyógyul. Ezt a mindennapi áldozatot még egy jó kereszténynek vagy egy normális fiatalnak is nehéz elfogadnia, képzeljünk el akkor egy drogost.

A fiatal helyzete, aki belép hozzánk nem mondható normálisnak és legtöbb esetben nem a saját elhatározásán alapul. Legtöbbünket a szükség vitt rá a közösségbe lépésre, sokunknak volt problémája a törvénnyel, egzisztenciális gondok nehezítették az amúgy is reménytelen helyzetet. Eljutottunk arra a pontra, hogy senki nem akart tudni rólunk, mindenkitől megvetve jövő és remény nélkül megvetettük az életet. A közösség-felől jött az egyetlen reménysugár, ebben a helyzetben könnyebb igent mondani az imádságnak még akkor is, ha nem hiszünk és nem értjük.

A közösségünk nem egy terápiás közösség az egyetlen terápia az ún. „Krisztoterápia". Az imádság fényében felfedezzük, hogy a probléma nem rajtunk kívül van. Nem a drog vagy a bármitől való függés a legfőbb probléma.

A drog csak a következménye egy keresztény értékek nélküli elhibázott életnek. A rossz neve: amivel mindennap meg kell küzdenünk önzés, közöny, utálat, erőszak. A közösség egyszerű élete segít megoldani a problémákat.

A közösség megtanít elsősorban jónak lenni, mert ha jó vagy boldog vagy! A napot reggel 6-kor kezdjük, az első fontos találkozó a kápolnában van, ahol imádkozzuk az örvendetes rózsafüzért, aztán a soros fiú olvassa és kommentálja az olvasmányt az evangéliumból. Majd ezután, mindenki szabadon beszélhet arról, hogy-hogy érzi magát, megosztva a többiekkel nehézségeit, örömeit, problémáit.

Legyőzve a némaságot és a félelmet az igazságtól ezek fontos pillanatok ahol felszabadulhatunk magatartásunk megalkuvó pillanatai alól, bocsánatot kérhetünk negatív reakcióinkért, amik meghatározhatják napunkat, kérve a társak segítségét.

Reggeli után kezdődik a munkanap, mindenki felelősségteljesen elkezdi munkáját, magunk csinálunk mindent: takarítást, kenyeret, kőműves munkákat, asztalos munkákat, kertet... stb a legfontosabb munka azonban mégis az amit belül végzünk, hogy felépüljünk.

A munka nekünk elsősorban egy fontos eszköz az ismerkedésre és képességeink összevonására, ezért nem dolgozunk egyedül.

Délben ebédelünk később 1330-ig szabadidő, amit együtt töltünk el beszélgetéssel vagy ruháink mosásával. Délután munka közben imádkozzuk a második, fájdalmas rózsafüzért. Általában a munkát 18-órakor fejezzük be. Később a kápolnában imádkozzuk a dicsőséges rózsafüzért, és megosztjuk egymással a nap alatt átélteket, az az napi evangéliumra támaszkodva. Kb. 20-kor vacsorázunk, aztán van még egy kis idő együtt lenni és beszélgetni, majd aludni megyünk és kb. 22-kor villanyoltás.

A közösségben nem használunk gyógyszereket. Egy frissen belépett fiatal elvonási tüneteit sem kezeljük gyógyszerekkel. A mi orvosságunkat úgy hívják, hogy: őrangyal, aki konkrétan egy fiú, a közösségben él már néhány hónapja, ő viseli majd gondját az újonnan érkezett fiúnak feladata, hogy átadja a közösség életstílusát együtt töltve vele a nap 24-óráját, dolgozik érte, szenved és sír vele a drog elleni küzdelemben. Fontos pillanat ez mindkettőjük életében.

Az őrangyaléban, mert a nehézségek által megtanul szeretni; és az újonnan érkezettnek, aki valószínűleg először talál egy igazi barátot, aki érdek nélkül törődik vele.

A közösség az élet lényegét tanítja, amelyet azelőtt mindig visszautasítottunk, nekünk normális volt összetéveszteni az élvezetek hajszolását az élet igazi örömeivel. Nem gondoltuk, hogy ez az öröm a szenvedésből tud születni ami saját gyengeségeink, törékenységünk elfogadását jelenti.

Csak aki szenvedett az tud érteni, segíteni és szeretni valaki mást. Utunk a közösségben 3-4 évig tart, nem létezik fix periódus, Elvira Nővér azt mondja, akkor vagyunk készen, ha az imádságot választjuk egész életünkre.

A közösségi élet nagyon egyszerű ám nagyon gazdag. A szabad érdek nélküli barátságunkban konkrétan éljük, az imádságot megtanuljuk, hogy a személyek fontosabbak az anyagi dolgoknál: pénznél, karriernél. Saját gyengeségeinket találkozva Jézustól kérünk segítséget, aki a minket körülvevő testvérekben is jelen van. Megtanulunk élni, és szeretni a közösség nagy iskolájában.

A közösségben „eltöltendő" idő végéhez közeledve sok fiúban születik a családalapítás vágya. Hogy mélyebb tapasztalatokat szerezhessenek önmaguk megismerésében, a közösség felajánlja egy idő eltöltését Dél-Amerikában (Brazília, Mexico, Dom. Közt e három ház Dél-Amerika nagy problémája, az utcagyerekek miatt nyílt.)

A gyerekekkel való mindennapos együttlét által a fiúknak lehetőségük van nőni olyan erényekben, mint a türelem, szeretet és a jóság, alapértékek, amelyeknek követője jó apává jó házastárssá válik.

A választásban, hogy életünket a gyengébbek és rászorulók segítésére szenteljük, bátorság, hit és jóság rejlik amelyre Isten válasza öröm és béke.



ASSOCIAZIONE SAN LORENZO COMUNITÁ CENACOLO VIA SAN LORENZO 35

12037 SALUZZO (CN) ITALIA

TEL / FAX 0175 - 46122

SITO INTERNET HTTP://WWW.OBIWAN.IT/CENACOLO

E-MAIT: CENACOLO##kukac##OBIWAN.IT

COMUNITÁ CENACOLO CAMPO BELLA VITA

MEDUGORJE-BIJAKOVICI BB 88 266

BOSNA I HERCEGOVINA

TEL / FAX 387 36 651-756 E-MAIL: CAMPO.DELLA.VITA##kukac##TEL.NET.BA HTTP://WWW.CAMPO-BELLA-VITA.ORG
73 Comunitá Cenacolo bejárata
46 A drogosok kiállított festménye.
58 Egymás mellett a kettő.
60 A mi kis csapatunk a drogosoknál
65 Simon András grafikus művész a csapatunkat erősítette.
68, 69, 70, 71 Kert részlet, mindenhol rend-tisztaság uralkodott. Szépen kialakított kertecskékben lehetett imádkozni köves székeken.
75 Egy másik templom kívülről
76, 77 Rengeteg kegytárgyat árusítanak
78, 81 Az első jelenések után nem hittek a látnokoknak, így ők másik hegyre mentek játszani, és ott is megjelent nekik a Szűzanya, ennek tiszteletére, emlékére kettő darab kék keresztet állíttattak , itt mi is imádkoztunk. Ma már csak háromnak jelenik meg, akikkel 10 titkot fog megosztani.
86 Egy ház falán látható kép
87, 88 Rendezett házak tengerpartot idéző pálmafákkal, gyönyörű minden, sorra építik a panziókat.
91 2006. 07. 12. Reggel 6 órakor indultunk a Krizsovácra, a nagyhegyre. 3 óra gyaloglás alatt érkeztünk meg a hegy tetejére
98 Zenével, énekkel, gitározással, imádkozással gyorsan repült az idő.
100, 110 Dr. Rumszauer Miklós atya, olyan imákat mondott, hogy csak „dőlt belőle”. Ő mondta azt is, hogy ha valaki mezítláb megy fel, akkor így valamit felajánl!
104 Szobrocskák
113 14 stáció van, mindegyiknél éneklés, imádkozás, gitáros kísérettel.
115 Csupa-csupa fiatal vett részt a kiránduláson, ahol megfigyeltem mennyire figyelmesek, előzékenyek egymással.
116, 117, 118, 123 A stációknál lehetett elmélkedni, imádkozni, pihenni.
136, 142 Az egyik stáció közelebbről
145, 146, 147 A hegy csúcsán a kis csapatunk a nagy kereszt mellett.
159, 162 Régen építették, 1933-ban, állítólag Krisztus keresztjéből is van belőle egy kis darab. Olga mondta, hogy mikor épült a templom, mindenki fel volt háborodva, miért is kell ekkora templomot építeni, nem volt akkor még kiépülve a település, kőházak és szőlőültetvények voltak csak. Már akkor sejtették, hogy egyszer csak özönleni fognak ide az emberek, és igazuk is lett.
158, 170 Látkép felülről, látni panzió - panzió hátán
171, 172 Kereszteket, fényképeket hagynak a hegyen a zarándokok.
178 Szűz Anya kép egy kövön
179, 180 Slavko Barbaric (1946-2000) atya emlékére állították fent a hegyen ezt a táblácskát, ő 2000-ben halt meg a hegyen 54 éves korában. Ő volt az az ember, aki a látnokok mellé állt, amikor az egyház nem hitte el, ő segítette mindenben őket, ő védelmezte őket, mikor kergették őket. Nagyhegyen lelte halálát.
183, 185, 187 Szerdán csak templomban voltak, este szentségimádáson vehettünk részt. Oltáriszentséget körül ültük, ostyát tettek az oltáriszentség közelébe és falra is vetítik az oltáriszentséget. Ilyen fajta imádáson kétszer voltunk, énekeltünk is közben, ezalatt a tolmácsok a világ minden nyelvén, ukránul-orszul-magyarul-angolul-németül részleteket olvastak fel a Bibliából.
188 Szűz Mária szobra a templomban
192, 194, 201 Csütörtökön reggel a másik jelenés hegyre indultunk el, a hegy lábához érkezvén Miklós atya mondta, hogy most sajnos nem tudunk felmenni, mert olasz csoport van előttünk, és nem akartuk egymást zavarni, kerülgetni. Pénteken visszajöttünk ide. Ide már nem lehetett felmenni mezítláb, itt is stációk mellett haladtunk el.
198 Ilyen utakon kell felfelé menni mind a nagyhegyre, mind a kishegyre. De az öregek, a betegek is fel tudnak rajta menni, mert erős lelki erő vissz felfelé.
205 Egy kis csoportkép
215 Az egyik látnok- Vicka háza
216 Vicka házában
218 Így látják a Szűzanyát
220 Olga és egy másik atya, aki Slavko atya halála után került ide, Ivan – ő az egyik látnok, nekünk beszélt itt.
221, 222 Templomkertben láthatók ezen alkotások, stációknak is nevezhetőek. 5 darab található belőlük.
226 Jézus feltámadását ábrázolja ez a kereszt alakú bronzszobor, a lábából egy-egy csepp vízszerűség folyik, ami gyógyító hatású.
229, 230 Slavko atya sírja a temetőben, mindig friss virágok borítják a nyughelyét. Bár sok gyógyulás történt Medugorje-ban, az Egyház mégsem foglal állást.
231, 232, 233 Csütörtöki nap folyamán ellátogattunk egy vízeséshez is, annyira tiszta volt a víz, hogy alul látni lehetett a köveket.
234 Séta a vízeséshez
253, 255 Esténként kimentünk mindig a Szűzanya szoborhoz.
269, 272 Magyar apácák is laknak itt, társultak hozzánk egy-egy verses, gitáros éneklésre, imádkozásra.
291 Pénteken a Béke Királynője rendházban tettünk látogatást. Dr. Rumszauer Miklós atya mellett látható középen egy olasz fiú, nagyon szimpatikus, szinte az egész lénye mosolygott. A fiú édesapja a mai napig nem fogadja el, hogy a gyermeke itt van.
296 Fali kép.
298, 299, 302, 305, 307 Az ikon, leírást róla itt találsz. Az ikon
309 Kommentár nélkül.
311 Szépen rendezett környék, kertek, közterületek
317 Este, aki akart részt vehetett egy templomban: a lélekben megnyugváson. Sokan maradtunk, de a távozók után bezárták a kapukat.

A lélekben megnyugvás alatt:

  • Valaki megkapja a könnyek adományát, és zokogásban tör ki,
  • Valaki megkapja a nyelvek adományát, és úgy beszél ahogy addig nem,
  • Valaki megkapja a megértés tudományát, vagyis megért számára ismeretlen nyelveket is.

Sokan maradtunk ott, énekeltünk, dudorásztunk. Úgy érzed, kitisztul a lelked, szinte megnyílik. Mindenki másképpen éli át. Valaki talpon marad, nem ájul el. Van, aki elájul. Teljes nyugalom lesz úrrá az emberkén. A várost a béke szigetének is nevezik.

Este misén, kereszthódolaton voltunk imádkozással, énekléssel. 19-21 óra között. Ekkor az asztalon kereszt van nem Oltáriszentség.
319, 321 Mondták, megyünk sötétben a hegyre, mert Ivannak meg fog jelenni a Szűzanya. Nem éreztünk felfelé menet fáradtságot, beteg emberek mentek fel botokkal, fiatal férfiak fél lábbal, sőt csecsemőket is vittek. Több, mint ezren is lehettek fent. Furcsa érzés volt fent lenni és szinte érezni lehetett a Szűzanya jelenlétét. A látnok tolmácsolja felénk az üzenetét, sokszor ismétli önmagát, imádkozzatok a békéért, sokszor imádkozzatok ezt üzente. Minden megjelentett megáldott.
328 Fenti szobor, késő este.
333, 334, 335, 337 Tengerpartra is ellátogattunk, ahol a fiatalok „szerenádot adtak” a buszsofőröknek.
 
/1